Nem is tudom, hogy hogyan is kezdjem el, hogyan kezdjek bele a saját blogom írásába... csak támadt egy ötletem, hogy mi lenne, ha írnék egy blogot, de fogalmam sincs, merről is kezdjek hozzá... talán belecsapok a közepébe és az lesz a legegyszerűbb és hagyom, hogy kialakuljon minden magától. A gondom ott kezdődik, hogy nem tudom, hogy milyen nevet adjak a blognak, mert közhelyes neveket nem szeretnék adni neki. Kigondoltam, hogy elkezdek írni és hátha felgyullad a lámpa a buksimban. Először is mi célból írok???? A fő célom a segítés.  Bízom benne, hogy a jó példa ragadós lesz és sokan követnek majd.

Egy kicsit a múltba is vissza kell mennünk, hogy teljes legyen a kép. :-) 2010-ig kell visszamennünk... akkoriban 130 kg voltam és nem voltam rá büszke... teli volt a puttonyom azzal, hogy három, esetenként négy levegővel tudom bekötni a cipőmet... a lényeg, nem éreztem jól magam a bőrömben... elkezdtem futni :-) szépen mentek le a kilók, 110-ig meg sem álltam és számos sikert értem el. Értem ezalatt, hogy 2012-ben lefutottam a 4 évszak 4 félmaratont. :-) 2013-ban már futottam maratont, megcsináltam a Sherpa rally-t és számos őrült versenyen részt vettem, ekkor már 90 kg is voltam. Azután egy picit leültem mint az iszap... nem hirtelen, csak szép fokozatosan... igaz 2014-ben egy hármas váltóban körbefutottam a Balatont és egy saját kihívást is megcsináltam, ez a 7 nap 7 félmaraton volt. :-) a következő évben még jobban visszafogtam magam... volt egy sikertelen Balaton körbefutásom, 28 km hiányzott a teljes körhöz...azt hittem, hogy 2016 lesz a csúcs évem... az is lett!!! év elején futottam 2 félmaratont, mindkettőt 2 órán belül, ezt előtte csak egyszer sikerült megcsinálnom. Második nekifutásra sikerült körbefutnom a Balatont. :-) Csodásan indult... de az élet közbeszólt... márc 22.-én kórházba kerültem, hátsófali szívinfarktusom volt...

Na az infarktus az olyan mint a medve, nem játék... :-) :-) át kellett értékelnem az életem... élni akartam, fel akartam állni... két gyönyörű gyermekem van, már csak értük is!

A magánéletemről nem véletlenül nem írtam egy sort sem... úgy gondolom, mindenkinek megvan a maga problémája, kinek kisebb, kinek nagyobb, de egy tuti, hogy mindenkinek a sajátja a legnagyobb.

Ennyit a múltról... :-) Gondoltam azért úgy korrekt, ha egy kis betekintést adok a sportos múltamba, a teljesség igénye nélkül, mert reggelig tudnám sorolni a teljesített versenyeket. :-)

Ez a blog meg az újrakezdésről szól, arról, hogy hogyan építem fel újra magam és a környezetem.

Szeretnék egy sportosabb, egészségesebb életet élni és ezt megosztani. Ezzel úgy vagyok, hogy ha csak egy követőm akad és egy embert sikerül kimozdítanom a komfort zónájából, akkor már megérte...

A legjobb példát akarom mutatni, meg akarom mutatni a nehézségeket, a hibákat, az örömöket és a sikereket, mert abban biztos vagyok, hogy Nekem sikerülni fog. :-)

Ma elkezdtem. :-) Egy súly méréssel kezdtem vagyis mázsálással, mert a számok nem szoktak hazudni...

A kezdetekkor  107,4 kg vagyok...  de nem félek belevágni és magam mögött hagyni az életstílusomat és változtatni.

Egy barátom egyszer azt mondta, hogy a legveszélyesebb szó, ami miatt karrierek, sikerek dőltek dugába, az a holnap... a majd holnap...

Én ma, most elkezdem...